Amikor megállt a szív

Amikor megállt a szív

15 évvel ezelőtt hunyt el Fehér Miklós.

Fehér Miklós mindössze 16 évesen mutatkozott be a Győri ETO színeiben, 3 év alatt 62 mérkőzésen 23 gólt szerzett. A szakma az egyik legtehetségesebb magyar futballistaként tartotta számon.

„Már fiatalként válogatott lehetett, ami akkoriban is nagyon nagy szó volt, hiszen éppen egy újonnan alakuló fiatal keretbe kapott meghívót, ahol voltak azért tapasztalt, nemzetközi szinten is jegyzett játékosok”

- kezdte visszaemlékezését Hrutka János. A Ferencváros egykori védője szerint az, hogy Fehér Miklós 19 évesen beilleszkedett Bicskei Bertalan válogatottjába és helyet követelt magának a legjobbak között, mindent elmond a tehetségéről, nyitott és mosolygós személyiségéről.

Hrutka és Fehér is 1998-ban debütált a válogatottban, ráadásul mindketten még abban az évben légiósnak is álltak, a többszörös magyar bajnok Hrutka a német Kaiserslautern, míg a feltörekvő Fehér a portugál sztárcsapat, a Porto játékosa lett.

„Kiváló csapatember volt, aki fiatal kora ellenére hihetetlen céltudatossággal készült minden megmérettetésre, s a karrierjére”

- árulta el Hrutka.

Kíváncsiak voltunk, hogy Hrutka Jánosnak vajon ennyi év távlatából melyik emlék ugrik be először Fehér Miklósról. Miki első válogatott fellépése – válaszolja, és el is mondja, hogy miért:

„Csereként állt be a megsérült Horváth Feri helyére, majd góllal vette ki a részét a 4-0-ás győzelemből. Ráadásul az utolsó támadás tőlem indult, egy hosszú indítással, majd kísértem tovább az akciót, a 16-os vonalán újra visszaszereztem a labdát, ami ezután jobbra került, beadás következett, amire én és egy azeri védő ugrottunk együtt, a lecsorgó labda pedig éppen Miki elé csorgott… “véletlenül” megint jó helyen állt. - ennyi kell, hogy az ember az első válogatott mérkőzésén az első gólját is megszerezze!” - idézi fel az 1998. október 10-én Bakiban lejátszott meccset (Azerbajdzsán-Magyarország-0-4, gólszerzők: Dárdai, Illés, Pisont és persze Fehér – a szerk).

Azerbajdzsán - Magyarország 1998.10.10 Fehér Miklós gólja

a mérkőzés adatlapja: http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/988

A 2000/2001-es szezon sikerült a legjobban Fehérnek. A Sporting Braga együttesében 14 góllal a csapat házi gólkirálya, illetve a portugál bajnokság 6. leggólerősebb játékosa lett. 2002-ben szerződtette a Porto egyik legnagyobb riválisa, a Benfica. Másfél év alatt nyert portugál bajnokságot és kétszer portugál Szuperkupát. A lisszaboniaknál 27 meccsen 7 gólt szerzett addig a mérkőzésig, amikor bekövetkezett a tragédia.

2004. január 25-én a Guimareas elleni portugál bajnoki mérkőzés 60. percében cserélték be Fehér Miklóst, aki aztán gólpasszal járult hozzá a Benfica vezetéséhez. A hosszabbításban a magyar játékos sárga lapot kapott, majd mosolyogva tett két lépést, aztán lehajolt, megfogta két térdét, összerogyott majd elveszítette az eszméletét. A pályán sikerült a magyar játékos szívét újraindítani. A kórházba szállítás közben, a mentőautóban újra leállt a szíve. De az orvosoknak még ekkor is sikerült Fehér Miklós életét megmenteni. Sajnos a harmadik szívleállás után már nem tudtak rajta segíteni.

A magyar játékost egyszerre két nemzet is gyászolta. Portugáliában a rá következő fordulóban gyászszünettel kezdődött minden labdarúgó mérkőzés.

A Benfica, a játékos emlékére visszavonultatta a 29-es mezt, amit ezek után soha többé nem viselhet senki. A 2004–2005-ös portugál bajnoki cím megszerzése után pedig a Benfica klubelnöke és Giovanni Trapattoni vezetőedző Fehér szüleinél járta, ahol átadtak nekik egyet az aranyérmekből.

A ma már játékosmenedzserként és szakkommentátorként dolgozó Hrutka János véleménye szerint csodálatos pályafutás előtt állt még Fehér Miklós.

„A mai fiatalok 99 százaléka összetenné a két kezét, ha csak a felét elérné annak, amit Fehér Miklós 24 éves koráig az asztalra letett. Folyamatosan játszott a portugál élvonalban, nem a sereghajtó csapatokban, hanem a Bragában, Portoban, Benficában, szerzett 27 gólt is a legjobbak között, kimagasló tehetség volt. 25 alkalommal képviselhette hazáját a nemzetközi porodon. A Benficával kötött megállapodása is azt mutatta, hogy pont egy felfelé ívelő pályán volt a karrierje, brazil és portugál klasszisokat szorított sokszor a kispadra” - mondta el. Szerinte bár nehéz találgatásokba bocsájtkozni, de ha figyelembe vesszük, hogy a portugál topcsapat, mennyi játékost és hova adott el abban az időben és azóta is folyamatosan, kijelenthető, lett volna még a Benficánál is nevesebb csapat Miki életében.

Fehér Miklósra, kedvenc dalának egy részletével emlékezünk.

„Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem.”