Csütörtökön nyílik meg a hazai nagyközönség előtt a világ legjobbnak ítélt sajtófotóiból álló vándorkiállítás budapesti állomása a Magyar Nemzeti Múzeumban. A hollandiai központú World Press Photo Foundation minden évben kiválogatja a beküldött fényképek közül a legjobbakat, melyeket a világ számos pontján, így a magyar fővárosban is bemutatnak. Az immár 62. World Press Photo versenyre 129 ország 4738 fotósa nevezett összesen 78 801 fényképpel a 2018-as évből, az évente cserélődő zsűri ezek közül választotta ki a kategóriák legjobbjait.
Korábban már lapunk is beszámolt arról, hogy a nyertes pályaművek egyik kiemelt témája a Közép-Amerikából az Egyesült Államokhoz tartó migránskaraván volt, mind az egyedi sajtófotó (John Moore: Síró kislány a határon), mind a képriport kategória (Pieter Ten Hoopen: A migránskaraván) fődíjasa ezt a témát örökítette meg.
De mi, magyarok is büszkék lehetünk, ugyanis
Tarolt az amerikai migránskaraván a World Press Photón, de magyar fotósé lett az év természetfotója
Az amerikai-mexikói határhoz közeledő migránskaraván volt a World Press Photo idei díjazottjainak fő témája, de mi, magyarok is büszkék lehetünk: Máté Bence kapta a természet (egyedi) kategória fődíját. Síró kislány a határon - az amerikai John Moore-nak, a Getty Images fotósának megindító képe lett a 2018-as év sajtófotója a World Press Photo zsűrije szerint.
Az ünnepélyes megnyitón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója örömét fejezte ki, hogy ismét az ő intézménye adhat otthont ennek a kiállításnak. Kiemelte,
Az intézményvezető beszédében méltatta a fotósokat, akik segítenek ráirányítani a figyelmet egy-egy eseményre, örömre vagy épp problémára. Ezek a képek viszont – vélte – emlékeztetnek minket arra a felelősségre, amivel mi tartozunk a szegények, rossz helyzetben élők, szerencsétlenséget elszenvedettek vagy épp a menekültek, üldözöttek felé.
René van Hell, Hollandia Budapestre akkreditált nagykövete beszédében azt mondta, a World Press Photo annyira nemzetközi, hogy sokszor még holland honfitársai is megfeledkeznek róla, hogy ez egy holland márka. Mint mondta, a kiállítás alkalmas arra, hogy elgondolkodjunk a sajtószabadságon, a sajtó pluralitásán, az álhírek kérdésén is. Elárulta, néha még neki magának is nehézséget okoz a fotók értelmezése. Ennek bemutatására John Moore díjnyertes fotóját hozta fel egyik példaként. Úgy fogalmazott, a képet nézve nem tudja eldönteni, menedéket kérő családról van-e szó, vagy olyan családról, amely egy veszélyes és kockázatos utazást reszkírozott meg a jobb élet reményében. Ugyanis a nemzetközi jog az üldöztetés előli menekülést védi, de a jobb élet reményében való migrációt nem szabályozza. De – mint fogalmazott –
A diplomata által példaként felvetett másik kép pedig épp Máté Bence első helyezett fotója volt, melyről Van Hell azt mondta, első ránézésre olyan, mint egy absztrakt kép. Közelről nézve azonban egy másik történet tárul fel előttünk. A megcsonkított békákról készült fénykép őt arra emlékezteti, hogy a bolygó lakossága rohamosan növekszik,
A megnyitón felszólalt Sophie Boshouwers, a World Press Photo kiállításszervezője is, aki köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Múzeum csapatának és Révész Tamás magyarországi fő szervezőnek is, egyúttal köszöntötte Máté Bencét is. A szervező kiemelte, a világ 120 országában 4 millió ember tekinti meg a kiállítássorozatot, a fotós újságírók pedig nekik mutatják meg a világot úgy, ahogy van.
Szembesítenek minket azzal, hogy ebben a világban valamiféle törvényszegés történik, de azt is megmutatják nekünk, ha valami öröm ér
– mondta. Határozottan kiállt a sajtószabadság mellett, az újságírók elhallgattatása ellen, és ő is hangsúlyozta azt a felelősséget, amit a képeknek az emberek felé közvetített mondanivalója alapján vállalni kell.
Sophie Boshouwers a kiállítássorozat kreatívján szereplő fotót emelte ki: a zimbabwei nő története mögött az húzódik meg, hogy az országban kiképezik őket a védekezésre. Felidézte, hogy az egyik zsűritag szerint a nő ezen a képen erős nőként jelenik meg, aki megmenti a világot. A kurátor azt kérte a kiállítás megtekintőitől, hogy amikor a fotókat megtekintik, akkor ne csak a képet magát lássák, hanem próbálják a mögöttük meghúzódó történetet is megismerni.
Máté Bence, aki a mostani World Press Photo nagydíja előtt már számos hazai és nemzetközi díjat is elnyert természetfotóival, kiemelte, az idei az első alkalom, hogy természetfotós nyerte el a legrangosabb magyarországi fotós díjat, a MUOSZ Nagydíjat. Mint arról tavasszal mi is beszámoltunk, a rangos hazai versenyen Radisics Milán Hogyan formálja a víz a Földet című fotóesszéje vitte el a fődíjat.
Lélegzetelállító kompozíciók, tragikus vagy örömteli emberi sorsok
Tizennégy kategóriában már korábban ismert volt a 37. Magyar Sajtófotó Pályázat „dobogósainak" személye és művei. A két legrangosabb díj, a legkiemelkedőbb teljesítményért járó MÚOSZ Nagydíj, valamint a legjobb emberközpontú ábrázolásért járó André Kertész-nagydíj nyerteseit azonban csak a kiállítás megnyitóján hirdették ki.
Saját, World Press Photo fődíjas fényképéről szólva azt mondta, akik az ő fotója alapján ítélkeznek a természetrombolókon, azok tekintsenek magukba is, amikor például nem kapcsolják le a villanyt a házban. Felhívta a figyelmet arra az érdekességre is, hogy a kültéri vándorkiállításán a természetfotóknál jobban érdekli az embereket az a tabló, ami azt mutatja meg, hogyan készülnek a fotók.
Révész Tamás, a hazai kiállítás szervezője megnyitó beszédében Máté Bencét méltatta, egyben ismertette, a híres magyar természetfotós szeptember 19-én délután Vértelen vadászat címmel tart előadást. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy – mint minden évben – idén is egy kísérő kiállítást tekinthetnek meg a látogatók a World Press Photo mellett. Az idei évben egy, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán tavaly végzett, de – mint Révész hangsúlyozta – a világon már nagyon ismert fotós hölgy, Borsi Flóra: Imagine című tárlata csodálható meg. Az ifjú fényképész alkotásával adja el megát az Adobe Photoshop CC – mondta Révész Tamás –, és a Haselblad is az ő művével reklámozza fényképezőgépét. Hangsúlyozta, képei drasztikusan eltérnek a World Press Photo képeitől, mert Borsi Flóra képein szinte minden pixel manipulált. Révész felidézte, úgy írnak az ifjú művészről, hogy „a lány, aki bármivé tudja alakítani önmagát”.
Az idei World Press Photo kiállítás kedvelt témái közé tartozott tehát – mint írtuk – a migráció és a környezetvédelem, de előkerült a nők helyzete, a polgárháború sújtotta országokban élők, az amerikai drogfüggők súlyos helyzete is.
A kiállítás szeptember 19. és október 23. között tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban kedden, szerdán és csütörtökön 10 és 18, pénteken, szombaton, valamint október 23-án 10 és 20 óra között.