Orbánék fogták a keleti nyitást, és ugrottak vele egy fejest a betonba

Orbán Kína

Az Európai Unióval folytatott külkereskedelmünk aktívuma csökkent, miközben az EU-n kívüli országok felé 2011-ben és tavaly is 4,1 milliárd eurós deficit keletkezett – számolt be a KSH adatai alapján a Népszava. A csökkenés ellenére az EU-val folyatott külkereskedelmünk – az ország erős beszállítói szerepének köszönhetően – 9,6 milliárd eurós többletet könyvelhet el, így a teljes egyenleg is többletet mutatott – igaz 2016 óta az importrész is nőtt.

A nem uniós országcsoporton belül azonban alapos átrendeződés történt:

  • az Ázsiával folytatott külkereskedelmi hiány a 2011-es 4,6 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra nőtt 2018-ra;
  • ezt némileg ellensúlyozta az a 2,3 milliárd eurós többlet ami az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben alakult ki.

A 2011-ben meghirdetett keleti nyitás – a korábbi ázsiai és közel-keleti piacaink visszaszerzése, újbóli kiaknázása – tehát komoly kudarc a magyar gazdaságpolitika számára.

Az ázsiai országokkal folyatott külkereskedelmi mérleg 2017 után kezdett mélyrepülésbe, egyetlen év alatt 2,5 milliárd euróval emelkedett a passzívum, aminek nem a kivitelünk visszaesése, hanem a behozatal, vagyis az import ugrásszerű, 17,5 százalékos emelkedésének következménye. Elsősorban és a legnagyobb méretekben Kína, Vietnam, Dél-Korea, Hongkong és Irán importja nőtt.

A keleti nyitást 2012-ben hirdette meg az Orbán-kormány, a program zászlóhajója pedig a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. volt, amelynek feladata lett (volna) magyar kivitel erősítése az ázsiai piacokra.

A cég működésnek megszüntetésről tavaly döntött a kormány, miután csak az anyacég a működése során

9,5 milliárd forint veszteséget termelt az adófizetőknek.

Ezen felül egy-egy helyi kereskedőház estenként több száz, néha milliárdos nagyságrendű támogatást nyelt el mindenféle kézzelfogható eredmény nélkül, így az évek alatt az ország az MNKH 9,5 milliárdos veszteségének a többszörösét is elbukhatta.

A kormány most más módszerekkel új köntösbe bújtatta az exportösztönzésért felelős céget: e tevékenységért tavaly óta a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. felel. Az új cég az első évében 574 millió forintos árbevétel mellett szolid 43 millió forintos nyereséget termelt, ami a korábbi évek milliárdos veszteségeihez képest legalább némi előrelépés.

sss
2019. szeptember 16. | 14:36
.
sss
2019. szeptember 16. | 12:13
Spöttle
sss
2019. szeptember 16. | 09:50
Forint
sss
2019. szeptember 16. | 14:36
.
sss
2019. szeptember 16. | 12:13
Spöttle
sss
2019. szeptember 16. | 09:50
Forint
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám

Friss