A kommunizmus áldozataira emlékezett február 25-én a Jobbik

A kommunizmus áldozataira emlékezett február 25-én a Jobbik

Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót. A konzervatív párt elítéli a kommunizmust és mindenfajta zsarnoki rendszert.

Magyarországon ma emlékezünk meg arról a 100 millió emberről, akiket a kommunista rezsimek meggyilkoltak, haláltáborokba zártak, megkínoztak, akiket szellemileg, testileg és anyagilag megnyomorítottak, akiket világnézetük, hitük, származásuk, sőt, családjuk és ismerőseik miatt is, üldöztek és megnyomorítottak – írta a Jobbik-Konzevatívok sajtóközleménye. A párt nevében Dr. Brenner Koloman Z. Kárpát Dániel, Szilágyi Zsolt és a Jobbik Ifjúsági Tagozat elnökség látogatott el a IX. kerületi Málenkij Robot Emlékhelyhez.

„A kommunizmusnak rengeteg olyan áldozata volt, akiket 1945-ben a szovjet-orosz vöröshadsereg hurcolt el málenkij robotra, "egy kis munkára". Ők nagyrészt soha nem jöttek haza. Később folytatódott az osztályidegennek minősített emberek elűzése, a hazai németség elűzése, a kulákok és a magyar társadalom gerincét adó rétegek megfosztása mindentől” – mondta el Brenner Koloman. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a XX. század ezen ordas eszméjét ne feledjük, és ezeket a bűnöket ne kisebbítsük. A Jobbik-Konzervatívok számára ez a nap szimbólikus – emelte ki.

Soha többé zsarnokságot, soha többé kommunizmust, soha többé barbár hódítókat!

Z. Kárpát Dániel rámutatott, hogy a kommunizmus több évtizede alatt sem sikerült a magyarságot megtörni. Kiemelte: napjainkban is sokan úgy érzik, hogy visszaköszön a kommunizmus, a kommunista módszerek. Szerinte ez ellen fel kell emelnünk a hangunkat.

„A szabadság egy örök küzdelemre készteti a magyarságot, ezért a kommunizmus emlékét nem szabad elfelejteni vagy relativizálni, az áldozatok fájdalmát peidg nem lehet kicsinyíteni” – mondta el.

„Minden magyarnak óriási felelőssége van abban, hogy a padláslesöprések korszaka ne térjen vissza.”

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (mint a „kommunizmus áldozatainak emléknapja” is említik) megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el.

Egy férfi mécsest helyez el a Jobbiknak, a kommunizmus áldozatai emléknapja alkalmából az 1956-os emlékműnél, az Ötvenhatosok terén tartott megemlékezésén Budapesten.

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

(Címlapkép: Szögesdrót kerítés a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatáborban mintegy 2000 embert őriztek. Mivel a tábor titkos volt, a társadalom nagy része nem tudott arról, hogy embereket visznek oda. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot. MTI/Komka Péter)