A 93 éves Lukács Gergely Csíkszentimrén született, és 21 évesen, 1943-ban vonult be katonának a galántai csendőrzászlóaljhoz. 1945. január 2-án az oroszok elfogták Budapesten. Hat évet volt hadifogságban a Szovjetunióban, összesen 14 lágerben. 1950. december 5-én szabadult a voronyezsi 3-as lágerből. A sokévi szenvedés és meghurcoltatás után még három és fél hónapot a Ploiești melletti târgușori börtönben tartották fogva. Innen 1951. március 30-án engedték szabadon. Szülőfalujába 1951. március 31-én tért haza, hét és fél év távollét után. Lukács Gergelynek a honvédelemért végzett áldozatos munkája elismeréseként Magyarország Honvédelmi Minisztériuma kitüntető címet adományozott.
A szombati ünnepségen Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere és Tánczos Barna szenátor beszéde után felkérték Kozma Istvánt, hogy tolmácsolja a megyei tanács üdvözletét.
– Lukács Gergely és társai nem adták fel a nemes célokért való küzdelmet akkor sem, amikor a megtorlás kegyetlen volt. Hőstettüket, áldozatvállalásukat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Büszkék vagyunk azokra, akik még köztünk vannak, és megtiszteljük azok emlékét, akik nem térhettek haza, vagy már nincsenek közöttünk. Példát veszünk róluk, megerősítenek abban, hogy folytatni kell küzdelmeinket és beteljesíteni álmainkat! – mondta Kozma István, majd gratulált a kitüntetéshez Lukács Gergelynek, és további jó egészséget kívánt neki.
A kitüntetést Gereben András ezredes adta át.