"A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem."
(Bibó István)
Preambulum
A Jobbik rétegpártként kezdte a munkáját. Az évek során sikereiből és hibáiból egyaránt tanulva, valamint felismerve valódi történelmi feladatát – vagyis a magyar társadalom XX. századi megosztottságain való felülemelkedést –, igazi néppárttá, a Fidesz elsőszámú kihívójává vált.
A Fidesz a múlt, a Jobbik a jövő. A ránehezedő társadalmi felelősség arra sarkallja a pártot, hogy egy sor kérdésben kinyilvánítsa álláspontját, számot adjon, hiszen egyedüli kormányképes alternatívája az Orbán-rendszernek.
Jelen deklaráció azért született, hogy bemutassa, a Jobbik egy érett, letisztult, kormányképes erővé vált. Az ország és a párt saját múltja körül folytatott meddő politikai viták helyett minden társadalmi szereplővel Magyarország jövőjére kíván összpontosítani, közösen építve egy biztonságos, élhető, igazságos és szabad országot.
1. Állam, demokrácia, jogállam
1.1. Magyarország ma nem jogállam, a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszere nem működik, az ügyészség és részben a bíróságok, hatóságok esetenként a jelenlegi politikai vezetés érdekeit képviselik a jogszabályok következetes képviselete helyett. A demokrácia egy szűk fideszes elit foglyává vált.
1.2. A Jobbik hisz a demokratikus intézmények függetlenségében, a fékek és egyensúlyok rendszerében, azt olyan értéknek tekinti, amit egy kormánynak nem lebontani, hanem védeni kell.
1.3. A Jobbik jövőképét egy biztonságos, élhető, igazságos és szabad Magyarország jelenti.
A jövő építését nem világnézeti, szociális törésvonalak mentén, különböző társadalmi csoportok kizárásával képzeli el, hanem közös célok érdekében végzett együttes erőfeszítésekkel.
1.4. Hatékony, demokratikus és méltányos államban hiszünk, ami az állampolgári kötelezettségek elvárása mellett tiszteletben tartja az egyéni és a közösség szabadságát, felelősen bánik a közjavakkal, védi a magántulajdont, a társadalom minden rétegének és csoportjának érdekeit képviseli.
1.5. A Jobbik hisz a társadalmi felelősségben, a szolidaritás elvében, ugyanakkor elismeri és jutalmazni kívánja az egyéni teljesítményt, a tudást, az önszerveződést és az öngondoskodást, ami egy széles középosztályon nyugvó polgári társadalom alapja.
2. Szabad sajtó, médiaviszonyok
2.1. A Fidesz pártszolgálatba állította a médiahatóságot és a közmédiát, mialatt közvetlenül vagy strómanokon keresztül felvásárolta szinte a teljes rádiós piacot, a nyomtatott sajtó-, a televízió- és a közterületi plakátpiac túlnyomó részét. Más szereplőket a hirdetési piac újraszabályozásával lehetetlenített el, a megmaradókat pedig állami hirdetések által tartja sakkban. A kézi vezérléssel működő propagandagépezetben nem számítanak az alapvető erkölcsi és szakmai normák. Mindez csorbítja az objektív tájékoztatás lehetőségeit, és nem szolgálja az ország és polgárainak érdekét.
2.2. A Jobbik demokratikus elkötelezettségű pártként a független sajtóban a mindenkori hatalom ellenőrzésének és a különböző társadalmi vélekedések kifejezésének eszközét látja. Meggyőződése, hogy csak egy sokszínű, átlátható és független médiapiac adhat hátteret egy sikeres és termékeny XXI. századi közélet megteremtésének.
3. Kisebbségpolitika
3.1. A Fidesz a cigányság felzárkóztatásának történelmi feladata helyett a roma kisebbség nyomorban tartására és az erre épülő szavazatszerzésre és klienshálózat kiépítésére fordította erejét. Borzasztó tény, hogy ma a cigányság kilátásai a polgárosodásra rosszabbak, mint a Kádár-rendszer végén voltak.
3.2. A Jobbik a magyarországi nemzetiségeket, nemzeti és etnikai kisebbségeket a magyar társadalom fontos és értékes tagjainak tekinti. A kisebbségek kultúráját, identitását ápoló, képviseletét ellátó szervezetekkel és intézményekkel társadalmi partnerségre törekszik.
3.3. A magyarországi cigányság társadalmi beilleszkedése, polgárosodása kiemelt jelentőségű feladat. Az integráció sikere a jövő egyik legnagyobb kihívása. A Jobbik az önbecsülés érzetét adó munka, a polgárosodást és a társadalmi beilleszkedést segítő oktatási rendszer, az ösztönző szociálpolitika és a civilekkel való együttműködés segítségével kíván változást elérni.
3.4. A zsidóság a magyar társadalom szerves része. A XIX. században európai szinten is példamutató közös országépítésnek a XX. század traumái megtépázták a bizalmi alapjait. A történelmi tragédiákat nem lehet és nem szabad elfelejteni, de az újabb generációk mindig lehetőséget adnak a társadalmi bizalom újraépítésére. A Jobbik elkötelezett abban, hogy a hazai zsidóság a XXI. században biztonságban érezhesse magát Magyarországon.
4. Európa-politika, NATO
4.1. A Jobbik Magyarország jövőjét az Európai Unióban képzeli el, ahol a többi európai nemzettel együtt a Nemzetek Európáját építi. Számára a nemzeti és az európai elkötelezettség nem egymással szembenálló, hanem egymással összefüggő értékválasztás.
4.2. Az Európai Unió a Jobbik szerint csak egysebességes lehet, hiszen más esetben az alapító célok fundamentumait veszítenénk el. Ehhez számos vitán és kompromisszumon keresztül vezet az út, amelyeket le kell folytatni, és amelyekre egy Jobbik-kormány készen áll. Hiszünk a konstruktív és őszinte vita fontosságában.
4.3. Az Európai Unió egységének feltétele, hogy a kelet-közép-európai régió is megtalálja benne a maga lehetőségét a felzárkózásra, felemelkedésre, boldogulásra. Ezért tartjuk fontosnak a kohéziós politika teljes reformját, és ezen keresztül a béruniónak mint alapvető célnak a megfogalmazását.
4.4. A Jobbik-kormány kész a csatlakozási szerződésünkben vállaltak szerint az euró bevezetésére, de az elmúlt évek rossz tapasztalatai miatt azt kizárólag a megfelelő gazdasági háttér megteremtése után tartja elképzelhetőnek.
4.5. Az ország NATO-tagsága azt a védőernyőt biztosítja, ami garantálja Magyarország önrendelkezésének, területi egységének megőrzését, lehetőséget nyújt a Magyar Honvédségnek arra, hogy más országok fegyveres erőivel való együttműködés által képességeit fejlessze, tapasztalatait gyarapítsa.
5. Nemzetközi kapcsolatok
5.1. Az egyre inkább multipolárissá váló világban a Jobbik minden szereplővel higgadt, a tiszteletet megadó párbeszédet folytat.
5.2. Az Egyesült Államok, Németország, Oroszország, Törökország és Kína a régiónkat legerősebben befolyásoló nagyhatalmi szereplők. A Jobbik ezért ezekkel az országokkal egyszerre törekszik a partnerségre és a jó viszonyra. E hatalmak gördülékeny együttműködése stabilitást és biztonságot jelent Magyarország számára, míg a köztük kialakuló lehetséges konfliktusok politikai, gazdasági és biztonsági kockázatokkal járhatnak.
5.3. Az ország geopolitikai adottságaira alapozva a Jobbik-kormány külpolitikai célja, hogy Magyarország a nemzetközi diplomácia számára mindig a megbékélés, a tárgyalás, a konstruktív párbeszéd színhelye és fóruma legyen.
6. Migrációs válság
6.1. A migráció az egyik legsúlyosabb, Európát terhelő problémává vált. Nemzeti és európai felelősség is egy jól működő határvédelmi rendszer kialakítása. A Jobbik az ország határainak védelmét a jelenlegi kerítés megtartása mellett a Határőrség visszaállításával is erősíteni kívánja.
6.2. A Jobbik ellenzi az európai társadalmak és ezen belül a magyar társadalom kohéziójának és kulturális szerkezetének mesterséges megváltoztatására irányuló törekvéseket, ezért a leghatározottabban elutasítja a kötelező kvóták bevezetését. A Jobbik a politikai menekültek jövőjét is a saját hazájukban képzeli el az adott válság megszűnése után. Az európai országok szintjén a munkaerőhiányt nem célzott bevándorlással, hanem technológiai fejlesztésekkel, illetve a család intézményének és a gyermekvállalási hajlandóságnak a megerősítésével kell orvosolni.
7. Gazdaságpolitika
7.1. Az elmúlt évtizedekben minden kormány politikája a nagyvállalatok és multinacionális cégek erősítésére irányult. Mindez lehetetlenné tette az ország tényleges felzárkózását, kialakította a multik erőfölényére épülő duális gazdaságot, ellehetetlenítette a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését, meggyengítette a szakszervezeti mozgalmat, illetve az alacsony bérek csapdájába ejtette a magyar munkavállalókat.
7.2. A Jobbik gazdaságpolitikai víziója növekedés- és életminőség orientált, a gazdaság szerkezetét javító, egyensúly-központú. E program a piaci hangulat, a vállalkozási hajlandóság és az életszínvonal érezhető javulására fókuszál a költségvetési fegyelem tartása és az államadósság csökkentése mellett.
7.3. A Jobbik befektetőbarát, kiszámítható környezettel kívánja ösztönözni a transznacionális és multinacionális vállalatok magyarországi tevékenységét, miközben nagyobb társadalmi felelősségvállalást, és a magyar gazdasági szereplőkkel való szorosabb együttműködést vár tőlük. A gazdaság fejlesztését ágazati és területi elven kialakított, tudatos és hosszútávú stratégia mentén valósítja majd meg.
7.4. A munkavállalók zömét foglalkoztató hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokra a Jobbik a nemzetgazdaság gerincét adó stratégiai partnerekként tekint, amelyeket életszerű és kiszámítható szabályozással, az adó- és járulékterhek csökkentésével, kedvezményes hitelekkel és különböző támogató programokkal fog helyzetbe hozni.
8. Bérunió
8.1. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a magyar kormányzati teljesítmény önmagukban nem járultak hozzá ahhoz, hogy Magyarország is megvalósítsa eredeti célját, a gazdasági és társadalmi felzárkóztatást, az egyenlők unióját. Ennek hiánya egyre erősödő gazdasági és társadalmi feszültségekhez vezet az EU-n belül, amelyek megoldása nélkül az EU további bővítése, tényleges fejlesztése csak illúzió maradna.
8.2. Ahhoz, hogy az EU képes legyen egységét és versenyképességét megőrizni, a tagállamok közötti belső migrációt felerősítő, jelentős bérfeszültség csökkentésére van szükség. Ehhez az uniós politikák reformjára, de az egyes országok, így Magyarország gazdaságpolitikájának korrekciójára is szükség van. Éppen ezért javasoljuk „Az egyenlő munkáért, egyenlő bért” alapelvként történő alkalmazását, az elv közös európai célként történő kitűzését.
9. Korrupció
9.1. A korrupció egyszerre szab gátat a versenyképesség javulásának, az ország felemelkedésének, a vállalkozói kedvnek és a gazdasági modernizációnak, egyúttal olyan káros erkölcsi normákat közvetít a társadalomban, amelyek generációkon átívelően mérgezik annak szöveteit.
9.2. A Jobbik hadat üzen az intézményesített korrupciónak, a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodásnak, és a haveri kapitalizmus helyett a valódi piaci verseny híve. Azt vallja, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága, az átlátható finanszírozás, a fejlesztési források transzparens elosztása a legerősebb eszközök egy valóban gyarapodó társadalom megteremtéséhez.
10. Elvándorlás
A Jobbik az itthoni boldogulás és a hazatérés lehetőségét szeretné biztosítani mindazok számára, akiket a közélet fojtogató légköre, a hazai bérek alacsony színvonala, a devizahitelek és a kilátástalanság az elvándorlásra ösztönzött. Ehhez versenyképes, felzárkózó, élhető, nyugodt és pozitív közérzetű országot teremt, ahol a munkát és a teljesítményt méltó módon ismeri el a társadalom. A Jobbik-kormány alapvető célja, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson.
11. Külhoni magyarok
11.1. A külhoni magyarság számára az anyaország elvesztette vonzerejét. Az állampolgárság megadása a nemzetpolitikai áttöréshez nem volt elegendő.
11.2. A Jobbik-kormány minden magyar érdekét képviselni fogja, éljen bárhol a nagyvilágban. Célunk, hogy a nyugatra vándorolt magyarok hazatérhessenek, a határontúli magyarok viszont a szülőföldjükön őrizhessék meg közösségeiket és magyarságukat.
11.3. A külhoni szavazatok megszerzését célzó ígérgetések és korlátozott támogatások helyett hosszútávú, az otthonmaradást, az identitás megőrzését és a jelentősebb magyar kisebbségek autonómiáját is célul kitűző nemzetpolitikát kell megvalósítani. A Jobbik a külhoni magyaroknak, a határokon kívül élő magyar nemzeti közösségeknek védelmet, ösztönzést, támogatást nyújt. A jövőben Budapest nem diktál, hanem támogat.
12. Egyházak, vallás
12.1. A görög filozófia és a római jog mellett európaiságunk egyik fő pillére vitathatatlanul a kereszténység. A Jobbik az összes világvallást nagyra tartja, valamint megbecsüli és mindenkinek a vallási meggyőződését tiszteletben tartja, egyúttal úgy gondolja, hogy a keresztény hagyományok megőrzése nélkül nem építhető sikeres európai jövő.
12.2. A Jobbik az egyház és az állam különválasztását az európai fejlődés megmásíthatatlan részének tekinti. A Jobbik a történelmi egyházakra partnerként tekint, amelyektől súlyuknak és presztízsüknek megfelelő, határozott, értékalapú fellépést és jól érzékelhető társadalmi szerepvállalást tart szükségesnek az ország érdekeit szolgáló, közös célok megvalósításáért.