A 2014 augusztusában bevezetett orosz élelmiszerembargó egyensúlyhiányhoz és a konkurencia visszaszorulásához vezetett. Az élelmiszerárak növekedése 1,2-szerese volt az általános inflációnak, és ahhoz 46 százalékban járult hozzá.
Az élelmiszerárak a legnagyobb mértékben 2015 februárjában és márciusában, 52 százalékkal járultak hozzá az inflációhoz. A gazdaságfejlesztési minisztérium névtelenül nyilatkozó tisztségviselője szerint ugyanakkor a piac képes volt alkalmazkodni az új feltételekhez, az importőrök új, alacsonyabb árat ajánló beszállítókat találtak. Emellett beindult a behozatalt kiváltó, olcsóbb belföldi élelmiszer-termelés.
Idén júniusban az élelmiszerárak már csak 31 százalékkal járultak hozzá az inflációhoz Oroszországban.
Ráfizet a Nyugat is
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium közölte azt is, hogy Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Norvégiát és Ausztráliát évi 8,6 milliárd dolláros veszteség érte az orosz élelmiszer-embargó miatt.
A tárca adatai szerint az EU-ból, az Egyesült Államokból és a többi érintett országból származó élelmiszerimport az értékét tekintve 96,5 százalékkal, a volumenét nézve pedig 4,331 millió tonnáról 46,5 ezer tonnára csökkent az orosz embargó 2014 augusztusában történt bevezetése óta.
Az orosz gazdaságfejlesztési tárca kiszámolta, hogy a szankciópolitikai szembenállás Oroszországgal az Európai Uniónak évi 40-50 milliárd dolláros veszteséget okoz, ami mintegy 0,4 százaléka az unió GDP-jének. Vlagyimir Putyin elnök június végén írta alá az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt szankciókat meghirdető országokkal szemben bevezetett élelmiszer-embargó jövő év végéig szóló meghosszabbítását.