Mint elmondta: az alaptáborban "meglepő módon" van térerő. Így adhattak magukról jelet az ottani hegymászók, köztük az aradi Török Zsolt, aki április 4-én indult el Nepálba, hogy egy nemzetközi expedíció tagjaként május közepén oxigénpalackkal jusson fel a Föld legmagasabb hegycsúcsára.
A nepáli idegenforgalmi hivatal becslése szerint legalább ezer hegymászó - köztük négyszáz külföldi - volt az alaptáborokban vagy feljebb, amikor szombaton a 7,9-es erősségű rengés történt. Az e rengés kiváltotta lavináknak legalább 14 halálos áldozata van, ugyanis ennyi ember holttestét találták meg. Az eltűntek számát nem tudják. Negyvenen megsebesültek, mintegy felük súlyosan.
Koncz Ákos hegymászó arról beszélt: a hírek szerint jéglavina okozta a hegymászók halálát. A nagyméretű, nagy sebességgel lezúduló jégdarabok ellen védekezni nem nagyon lehet - jegyezte meg. Ugyanakkor hozzátette: az alaptáborok nagyjából védett helyen vannak, ezért úgy véli, az 1-es és a 2-es alaptábor között "mozgó hegymászókat" érhette a tragédia.
Kiemelte továbbá, hogy a meglazult jégtömbök bármikor lezúdulhatnak, az utórengések nyomán újabb jéghasadékok alakulhatnak ki, így a jéglavina veszélye továbbra is fennáll, az útvonalak veszélyesek. A hegymászók akkor lesznek tényleg teljes biztonságban, ha már elhagyták a helyszínt - jegyezte meg Koncz Ákos.
Most nagyon veszélyes a Mount Everest
A hírek szerint jéglavina okozta a hegymászók halálát. A nagyméretű, nagy sebességgel lezúduló jégdarabok ellen védekezni nem nagyon lehet.