A Blikk azt írja, a titkosszolgálati nyomozásra akkor derült fény, amikor felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés, valamint hivatali vesztegetés gyanúja miatt eljárás indult egy rendőr ellen. A nyomozás titkos volt, de amikor nyilvánossá tették az iratokat, kiderült: a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hónapokon át tartó telefonos lehallgatást folytatott Csikós Klaudia újságíróval szemben, de megfigyeltek még többeket is, akik kapcsolatban álltak a médiamunkással; így juthattak el addig a főtisztig, aki szivárogtatott a gyilkossági ügyről.
A lap leleplező cikkében felhívja rá a figyelmet, hogy a lehallgatott telefon céges volt, annak tulajdonosa a Blikket üzemeltető Kft., így Csikós személyazonosságát -ahogy az az iratokban is szerepel- hangazonosítással állapították meg.
A törvény ugyanakkor védelmet nyújt az újságíróknak, sőt, néhány kivételes esetet tekintve az informátorokat még bírósági eljárás során sem kell felfedni. A lap idézi Szabó Máté Dánielt, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatóját:
Az informátor és az újságíró között fennálló bizalmi viszony védelemre tarthat számot. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerint az újságíró jogosult a számára az újságírói tevékenységével összefüggésben információt átadó személy, vagyis a forrás kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani. Az újságírót lehallgatni csak akkor lehet, ha vele szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény gyanúja merült fel – mondta Szabó Máté Dániel.
A Blikk közölte, hogy azt kérték a Nemzeti Védelmi Szolgálattól, tegyék nyílttá a titkos információgyűjtés során készült iratokat.