A tárca kedden közleményben reagált Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottsága szocialista tagjának nyílt levelére, amelyben a politikus azt kérte: a KKM haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését.
A tárca azt közölte: a minisztérium a Quaestor csődjét nem látta előre. Megismételték: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői látva ezt a folyamatot, döntöttek úgy, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.
Érdekesség, hogy a külügy mindezt fontosnak tartotta több közleményben is elmondani, külön-külön reagálva Mesterházy levelére és egy Együtt-politikus sajtótájékoztatójára.
Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagjának felvetéseire azt is közölték, hogy a moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt nem kapott, az a saját vállalkozása volt. A tárca szerint az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződést nem kötöttek.
„Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez” – közölte a minisztérium. Hozzátették, hogy ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, hiszen mintegy 1 millió eurónyi árut szállított Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Quaestor nem vett részt.
Beszámoltak arról is: az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben a kereskedőház, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt, ugyanakkor az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását. A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak.
Természetes, hogy Szijjártó ismerte Tarsoly Csabát
A külügyminisztérium tudatta azt is: Szijjártó Péter 1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát. Ezen kívül a Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így az is természetes, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más külkereskedelemmel foglalkozó céggel.
Az Együtt politikusa a többi közt arra várt választ, hogy 2014 augusztusában a tárca miért kötötte a minisztériumi érdekeltségeket a Quaestor érdekeltségeihez. Magyarázatot kért arra is, hogy a győri kötődésű Szijjártó Péter miért juttatott a győri érdekeltségű Tarsoly Csabának állami megbízatásokat.