Hádi lemondásában a húszi felkelőkre utalva azt írta: nem tudja ellátni a feladatot, amelyre megválasztották, mert "egyes szereplők nem voltak hajlandóak felelősséget vállalni azért, hogy Jement kivezessük a politikai válságból". "Bocsánatot kérek a parlamenttől és az emberektől, de zsákutcába kerültünk" - közölte az elnök.
Az elnökhöz közel álló források szerint Hádi azután szánta el magát a lemondásra, hogy a húszi fegyveresek saját embereik kinevezését követelték az elnöki hivatalba és a védelmi minisztériumba, illetve arra próbálták rávenni az államfőt, hogy tartson tévébeszédet az emberek megnyugtatására.
Azonban az al-Arábíja hírtelevízió, valamint az AFP és a Hszinhua hírügynökség is úgy értesült, hogy a parlament nem sokkal az elnök bejelentése után azonnal elutasította Hádi lépését, és nem fogadta el az elnök lemondását. A törvényhozás elnöke rendkívüli ülést hívott össze péntekre, hogy megvitassák az utóbbi napok eseményei nyomán kialakult belpolitikai káoszt.
A nap folyamán benyújtotta lemondását Háled Bahah miniszterelnök kormánya is. A kormányfő hangsúlyozta, hogy "nagyon bonyolult körülmények között" viselte a hivatalt, és kabinetjével amiatt köszön le, mert "nem akar része lenni annak, ami történik vagy történni fog". A kormányszóvivő "véglegesnek" nevezte a döntést.
A jemeni fővárosban, Szanaában a hét elején kezdődtek újból összetűzések a hadsereg és a síita húszi fegyveresek között. A magukat Anszarullah milíciának is nevező fegyveresek elfoglalták az elnöki palotát, körülvették Hádi rezidenciáját és fogságba ejtették az elnök kabinetfőnökét. Szerdán az elnök hivatala azt közölte: a síita fegyveresek ígéretet tettek arra, hogy visszavonulnak az elfoglalt állami épületekből és az elnöki palotából. A jemeni elnök cserébe beleegyezett abba, hogy a húszik követelésének eleget téve kormánya módosítani fogja az alkotmánytervezetet, és több beleszólást enged majd a húsziknak és más politikai erőknek is az ország ügyeinek irányításába.
Ugyanakkor csütörtökön egy húszi illetékes azt mondta: üdvözlik az elnök ígéretét, de azt a tavaly ősszel a köztük és a többi jemeni párt között kötött megállapodások részének tekintik, és csak akkor vonják vissza fegyvereseiket és akkor engedik szabadon Mubarak kabinetfőnököt, ha a következő három napban a kormány elkötelezettnek mutatkozik amellett, hogy teljes egészében végrehajtsa a szeptemberi megállapodást.
Jemenben az előző elnök, Ali Abdalláh Száleh hatalmának 2011-es megdöntése óta belpolitikai káosz uralkodik. A húszik tavaly szeptember 21-én vonták ellenőrzésük alá a jemeni főváros nagy részét, nem sokkal azután, hogy sikerült nyélbe ütni az ENSZ-közvetítéssel kidolgozott tűzszüneti megállapodását köztük és a kormány között. A lázadók ezután hetekig tüntettek, a hatalom számukra előnyösebb megosztását és a kormány átalakítását követelve. Szakértők úgy vélik, hogy a húszik jelenleg csupán "befejezik" a szeptemberben elkezdett munkát, és még egy lépéssel közelebb kerülnek hatalmuk megszilárdításához. A húszik azért támadják a kormányt, mert állításuk szerint elnyomják a síitákat a szunnita vezetésű országban.
A belpolitikai felfordulásból többek között az al-Kaida terrorszervezet is hasznot húzott az utóbbi években. Az al-Kaida jemeni szárnya szakértők szerint a terrorhálózat egyik legerősebb sejtje, ők vállalták magukra a január 7-i párizsi merényletet is. Hádi elnök az Egyesült Államok egyik fő szövetségesének számít a terrorizmus elleni harcban, és megfigyelők szerint esetleges elmozdítása gyengítheti a terroristák elleni fellépést. Washington évek óta hajt végre dróntámadásokat az al-Kaida ellen Jemenben.