„Reméljük, hogy tévedtem, reméljük, hogy nem lesz semmi”
– fogalmazott Zacher Gábor toxikológus az N1TV Napi hírek című műsorában a terasznyitással kapcsolatos korábbi aggályaival kapcsolatban, igaz, a hatvani kórház főorvosa hozzátette, hogy a hétvégi nyitás következményei úgyis 10-14 nap múlva fognak kiderülni.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/M_rp6tZOtbY.jpg?itok=dc4-tHEz","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=M_rp6tZOtbY&t=969s&ab_channel=nemzeti1tv","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
– így kommentálta a hétvégét Zacher Gábor a hétfői beszélgetés során. Szerinte ugyanis az időjárás szempontjából gyönyörű szép hétvége nem szólt másról, mint amikor a rovarok kirajzanak a helyükről. Ugyanez volt az embereknél is – tette hozzá. Bár a toxikológus szerint ez „emberi szempontból tökre megérthető”, hiszen
„az emberek töke tele volt már az egész dologgal”
és kihasználták a hétvégi lehetőséget. Igaz, ez legfőképp a nagyvárosi fiatalság jelentős részére volt jellemző.
A főorvos ugyanakkor hangsúlyozta, a járványügyi szabályok, mint a maszkviselés, a távolságtartás, nem változtak, így az egyéni felelősségről szólt minden a teraszokon.
Van egy vágyunk, egy óhajunk, és van egy járványhelyzet, és jelenleg a kettő nem kéz a kézbe mozog, hanem a járványhelyzet sokkal előrébb jár, mint az óhajunk – magyarázta. Zacher Gábor szerint „nagyon-nagyon nem jó”, hogy hétvégén sokan voltak, akik elengedték magukat, és nem tartották be a szabályokat.
Arra a felvetésre, hogy a szabálykövetést, illetve az oltási hajlandóságot erősítené-e, ha a kormányzat hitelesen tájékoztatna a koronavírus-járványról, így például a COVID-osztályokon történő munkáról, Zacher azt felelte, hogy biztosan lenne olyan, akit ez pozitív irányban változtatna.
Majd elmesélte „egy hobbiját”. A hatvani kórházba sürgősségi osztályára kerülő minden betegtől megszokta mostanában kérdezni, hogy oltakozott-e, és ha nem, akkor miért nem.
Hangsúlyozta, az oltási hajlandóság növelése a kommunikációról kellene szólnia.
„Az embereket úgy kell megszólítani, hogy az mindenkihez eljusson, ahhoz is, aki 40 ezer szót használ, mint Arany János, és ahhoz is, aki alapvetően az írni-olvasás határán mozog”
– mondta, hozzátéve: el kell mondani az embereknek a betegséget, hogy ez mivel jár együtt, hogy ebbe bele lehet halni, és az oltás megvéd, igaz, nem 100 százalékosan, de jó eséllyel nem kerülünk utána kórházba, lélegeztetőgépre.
– ezt javasolja a kistelepülési önkormányzatoknak Zacher Gábor. Ugyanis hiába érjük el a 4 millió beoltottat, még mindig nagyon sok 18 év feletti állampolgárt be lehetne oltani.
Csak akkor fog működni a rendszer, ha elérjük a nyájimmunitást, ami 80 százalékos beoltottságot jelent, amibe bele kell vennünk a 18 év alattiakat is, ha lehetőségük lesz, nekik is fel kell venniük az oltást. A 16-18 évesek nélkül nem fogjuk elérni a 80 százalékot – szögezte le Zacher Gábor.
A 16-18 éves korosztály oltása ugyanakkor számos kérdést felvet. Ezeket itt szedtük össze:
A millió dolláros kérdés: eldöntheti egy fiatalkorú, hogy beoltatja magát?
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában közölte: bővítik a beoltottak körét. Mint mondta, meghallgathatta az egészségügyi miniszter jelentését a 16-18 éves kor közöttiek olthatóságáról. A miniszterelnök ennek fényében azt az utasítást adta, különítsenek el annyi Pfizer-oltóanyagot, amennyi a 16-18 év közöttiek számára szükséges lehet.