A Kúria ismét hozott egy végzést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) oktatási népszavazási kérdéseiről: két kérdést az Alkotmánybíróság döntése után is egyértelműnek tart - közölte az érdekképviseleti szervezet csütörtökön. Lapunknak küldött közleményükben az áll, az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (még PSZ-alelnökként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát.
Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről. A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek
- fűzte hozzá a PSZ.
Felidézték, a szakszervezet két alelnöke idén márciusban az alkotmányos szabályoknak megfelelően kezdeményeztek népszavazást öt kérdésben, melyek a hazai oktatás hibáira világított rá. Majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) május elején arra hivatkozva utasította el a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy a választók képtelenek lennének átlátni mondjuk az óraszámcsökkentés következményeit. A Kúria azonban június végén megváltoztatta az NVB döntését, mert álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására.
A Kúria egyébként az ötből két kérdést hagyott jóvá:
🟢 az egyik arra irányult, hogy a diákok heti óraszáma hárommal csökkenjen a mostanihoz képest, míg
🟢 a másik arról, hogy a tanórák 30 százalékában helyi tanterv legyen - a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai.
Emlékeztetett a PSZ arra is, hogy az Alkotmánybíróság júliusban néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését.
Az Alkotmánybíróság ugyanúgy kiskorúnak tekintette a választópolgárokat, mint a Nemzeti Választási Bizottság. Vagyis nem tartotta elfogadhatónak, hogy a kérdések egyértelműségét „kompetens választópolgárokat” feltételezve vizsgálja a Kúria.
Végül a Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. A Kúria tehát az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve hagyta jóvá a népszavazási kérdéseket - írták.
Azt is megjegyezték, a Kúria kifejezetten hivatkozott arra, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazásai kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe a mostani végzésénél is.
"A Kúria ezen döntése is megtámadható az Alkotmánybíróságon. Ám mivel a népszavazási kérdések már megjárták az Alkotmánybíróságot, jogi szakértők szerint csak mondvacsinált kifogásokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését"
- zárta közleményét a PSZ.
Ismeretes, nemrég tartották az első alternatív referendumot idehaza: csaknem 115 ezer szavazatot gyűjtött össze az aHang és az Egységes Diákfront (EDF) a 7IGEN-es alternatív népszavazásukon, melyet online rendeztek a magyar oktatásról. Korábban az EDF részéről Gajzágó József adott interjút lapunknak a témával kapcsolatban.
(Címlapkép: Diáktüntetés május 19-én - Béli Balázs/Alfahír)